Forrástúra
Noszvaj a Gallasy család egykori erdőbirtoka, melyen kanyarog a Forrástúra útvonala 7,5 km hosszan. 8 ősi forrást érint, minden forráshoz tartozik egy-egy különleges történet és fejtörő. A megoldás kulcsát a forrásoknál található. A sikeres megfejtők "Forrástúra teljesítve" kitűzőt kapnak. Megvásárolható a Forrástúra térkép a síkfőkúti Kamraboltban, vagy a síkfőkúti hotelek egyikében, ára 500 Ft.
Falut kerülő túra 2
Noszvajtól északra, a Kánya-patak festői szépségű erdővel,
hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is
kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház
összessége - ez az eredeti Síkfőkút. A környék turisztikai és pihenést szolgáló
körülményei az 1930-as években alakultak ki az egri turistaegyesület
kezdeményezésére, akik nagy gonddal és buzgalommal alakították ki a Kánya-patak
valamennyi forrását és környékét, majd névvel látták el őket. Ilyen például a
Síkfőkút közelében fekvő Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé
alakították ki. Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger kedvelt
kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már
többször átépítettek. Ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is.
Napjainkra Noszvaj és Síkfőkút összeépült, több száz hétvégi és víkendház,
valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen. A felső tó nyaranta
csónakázásra, vízibiciklizésre, az alsó tó horgászásra, a tórét pedig
piknikezésre csábítja az ide érkezőket. Kutatási eredmények is alátámasztják,
hogy Noszvaj-Síkfőkút az ország egyik legtisztább levegőjű települése.
Várkút
Síkfőkútról a zöld túrajelzést követve az Attila-forráshoz,
majd a 669 méteres Várhegy tövében fekvő Várkútra juthatunk, mely a Kánya-patak
forrásvidékének első és a legmagasabb ponton eredő forrása. A forrás történelme
a messzi múltba nyúlik vissza, hiszen valamikor ezen a helyen földvár állott.
Várkút és környéke a vadregényes Bükk egyik legszebb kirándulóhelye,
gyalogtúrák és erdei séták alkalmával a természet még az őzek és szarvasok
látványával is megajándékozhat. Várkút közelében ered a Kánya-patak is, illetve
a Kövesdi-kilátóból lenyűgöző panoráma tárul elénk.
Kaptárkövek
A kaptárkövek olyan, „jeles kövek” jelenségcsoportba
sorolható sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba mélyedéseket,
fülkéket faragtak. A megnevezésük is igen sokszínű különböző tájegységeken: a
fülkés sziklákat eredetileg a szomolyai lakosok nevezték „kaptárkövek”-nek.
Eger környékén a „vakablakos kövek” kifejezést használták, máshol a
„köpüskövek”, „bálványkövek”, „püspöksüveg”, „emlékszikla”, „emlékkő” néven
ismertek. A vulkáni eredetű riolittufa megjelenési formái közül a legkülönlegesebbek
ezek a süveg formájú kúpok. Ezek némelyikén emberkéz által formázott fülkéket
találunk, amelyek rendeltetésével kapcsolatban sokféle feltevés, elmélet
született. Bizonyos források ezek eredetét egyrészt kultikus céllal magyarázzák
(a hamvasztásos temetkezés egy kevésbé ismert formájának tulajdonították),
mások áldozati vagy bálványtartó fülkéket véltek látni bennük, de a
legvalószínűbb feltételezések szerint méhészkedésre használták őket. A
szomszédos Szomolya község határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön, összesen
132 db fülke van. 1960-ban nyilvánították védetté a kaptárköveket, és a helyen
működő kőbánya bezárt. További kaptárkövek találhatóak Demjén, Egerszalók,
Ostoros, Cserépváralja és Sirok közelében is.