Noszvaj a Bükk hegység déli kapujában fekvő kistelepülés,
amely számos látnivalóval és tiszta természeti környezettel hívja sétára a
kirándulni vágyókat.
A Bükki Nemzeti Park közelében, a Kánya-patak völgyében
található az ország egyik legtisztább levegőjű települése, ahol a falu bejárása
is élmény,de a közeli kirándulóhelyek megközelítése kezdő túrázók számára is
könnyen elérhető. Kevés utazással a közvetlen környék is felfedezhető, kalandos
kedvű vendégeink számtalan szórakozási lehetőség közül választhatnak
A rövid falusi séta során, melyet babakocsival is érdemes megtenni, érinthetik Noszvaj minden ismert pontját, ha a következő útvonalon haladnak. Az útvonal hossza mindössze 2 kilométer, amit egy kellemes tavaszi délelőttön mindenkinek szívesen ajánlunk. A templomtól indulva - De la Motte-kastély - Magtár - Pocem - Gazdaház - kovácsműhely - kosárfonó.
Irány: Általános iskola - Imány-tető - végig a Herceg-dűlőn - Westel-torony - Síkfőkút, Tórét - Rákóczi út - Kurta kocsma. Távolság: 7 km, idő: 2 óra. Ezzel megkerüljük a falut északról, fentről nézhetünk le Noszvajra.
A noszvaji De la Motte kastély nem túl meglepő módon egykori tulajdonosai nevét viseli. A késő barokk-copf stílusú kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, érdemes egy kirándulás alkalmával bejárni. A kastélyhoz tartozik 9,5 hektáron elterülő angolpark, ahol a szentimentális hangulatú ösvényeken sétálva tapasztalhatják meg Noszvaj élénk növényvilágát. Megtalálhatók itt a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopos tölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig.
A helyi paraszti építészet jellegzetességeit tükröző épület, mely helytörténeti jellegű kiállításnak ad otthont. A Gazdaház és udvara ad otthont a településen megrendezendő programok nagy részének. Ezen alkalmakkor a tájház két kemencéjében tájjellegű finomságok készülnek és az augusztus végi Szilva-nap alkalmával itt mutatjuk be a szilvalekvár főzés csínját-bínját is.
A XIX. század elején alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon az egyszerűen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget lakhatás könnyű és olcsó kialakítására, és a nagymértékű elszegényedés hozta szükségességüket. Ma a barlanglakások, nagyon kevés kivétellel már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.